Varga János (Szerk.): ZOOTAXONÓMIA. Az élővilág és az állatvilág rendszerezése
Szerkesztette: Varga János
Podani János akadémikus gondolatait felidézve fogaljuk össze azokat a problémákat (illetve ezek egy részét), amelyek a biológiai rendszertan területén jelentkeztek az elmúlt évtizedekben, s amelyek folyamatosan szükségessé tették/teszik a molekuláris vizsgálatok alapján felmerülő változások nyomon követését és a szükséges változtatások végrehajtását az élővilág- és az állatvilág rendszertani felosztásában. (A szerkesztő)
„A biológiai rendszertan átalakulóban van, a linnéi alapokon nyugvó, tradicionális felfogás nem húzható rá egy térben és időben egyformán értelmes osztályozásra. Ez semmit sem von le Carl Linné zsenialitásából, hiszen az ő idejében, a 18. században, még szinte mindenki a fajok állandóságáról beszélt." (…) A jövőben lehet, hogy „el kellene hagynunk a „család", „osztály", „rend" és hasonló kategóriákat (a rangokat), és a filogenetikai rendszerezés eredményeit kellene minél szélesebb körben használnunk."
„Mai szemmel nézve a genus (nemzetség) mint faj feletti kategória is elavult fogalom, csak az a fő gond, hogy a genusnév benne van a szervezetek kettős nevében, a fajt jelölő részt megelőzve. Szinte lehetetlen vállalkozás lenne ezeket is mind lecserélni." (…) „A taxonómia berkeiben (…) nehezen megy a változtatás." A szükséges változtatásokhoz (…) „elővigyázatosan kombinálnunk kell a molekuláris és a morfológiai elemzésen alapuló kladogramokat, ami nagy kihívást jelent a kortárs biológia számára."
Kivonatok Podani János „Az élet korallja" [The coral of life. (J. Evol. Biol., 2019, 46: 123)] című cikkéből.
Varga János (Szerk.): ZOOTAXONÓMIA. Az élővilág és az állatvilág rendszerezése
Szerkesztette: Varga János
Podani János akadémikus gondolatait felidézve fogaljuk össze azokat a problémákat (illetve ezek egy részét), amelyek a biológiai rendszertan területén jelentkeztek az elmúlt évtizedekben, s amelyek folyamatosan szükségessé tették/teszik a molekuláris vizsgálatok alapján felmerülő változások nyomon követését és a szükséges változtatások végrehajtását az élővilág- és az állatvilág rendszertani felosztásában. (A szerkesztő)
„A biológiai rendszertan átalakulóban van, a linnéi alapokon nyugvó, tradicionális felfogás nem húzható rá egy térben és időben egyformán értelmes osztályozásra. Ez semmit sem von le Carl Linné zsenialitásából, hiszen az ő idejében, a 18. században, még szinte mindenki a fajok állandóságáról beszélt." (…) A jövőben lehet, hogy „el kellene hagynunk a „család", „osztály", „rend" és hasonló kategóriákat (a rangokat), és a filogenetikai rendszerezés eredményeit kellene minél szélesebb körben használnunk."
„Mai szemmel nézve a genus (nemzetség) mint faj feletti kategória is elavult fogalom, csak az a fő gond, hogy a genusnév benne van a szervezetek kettős nevében, a fajt jelölő részt megelőzve. Szinte lehetetlen vállalkozás lenne ezeket is mind lecserélni." (…) „A taxonómia berkeiben (…) nehezen megy a változtatás." A szükséges változtatásokhoz (…) „elővigyázatosan kombinálnunk kell a molekuláris és a morfológiai elemzésen alapuló kladogramokat, ami nagy kihívást jelent a kortárs biológia számára."
Kivonatok Podani János „Az élet korallja" [The coral of life. (J. Evol. Biol., 2019, 46: 123)] című cikkéből.
