Termékek
Hírek
Blog
0
Kosár

Összesen

0 Ft

Varga János (Szerk.): ZOOTAXONÓMIA. Az élővilág és az állatvilág rendszerezése

Szerkesztette: Varga János

INGYENESEN LETÖLTHETŐ PDF!

 

Podani János akadémikus gondolatait felidézve fogaljuk össze azokat a problémákat (illetve ezek egy részét), amelyek a biológiai rendszertan területén jelentkeztek az elmúlt évtizedekben, s amelyek folyamatosan szükségessé tették/teszik a molekuláris vizsgálatok alapján felmerülő változások nyomon követését és a szükséges változtatások végrehajtását az élővilág- és az állatvilág rendszertani felosztásában. (A szerkesztő)

 

„A biológiai rendszertan átalakulóban van, a linnéi alapokon nyugvó, tradicionális felfogás nem húzható rá egy térben és időben egyformán értelmes osztályozásra. Ez semmit sem von le Carl Linné zsenialitásából, hiszen az ő idejében, a 18. században, még szinte mindenki a fajok állandóságáról beszélt." (…) A jövőben lehet, hogy „el kellene hagynunk a „család", „osztály", „rend" és hasonló kategóriákat (a rangokat), és a filogenetikai rendszerezés eredményeit kellene minél szélesebb körben használnunk."
„Mai szemmel nézve a genus (nemzetség) mint faj feletti kategória is elavult fogalom, csak az a fő gond, hogy a genusnév benne van a szervezetek kettős nevében, a fajt jelölő részt megelőzve. Szinte lehetetlen vállalkozás lenne ezeket is mind lecserélni." (…) „A taxonómia berkeiben (…) nehezen megy a változtatás." A szükséges változtatásokhoz (…) „elővigyázatosan kombinálnunk kell a molekuláris és a morfológiai elemzésen alapuló kladogramokat, ami nagy kihívást jelent a kortárs biológia számára."

 

Kivonatok Podani János „Az élet korallja" [The coral of life. (J. Evol. Biol., 2019, 46: 123)] című cikkéből.

 

 

 

 

NE TEGYE KOSÁRBA! Ide kattintva töltse le ingyen!

0 Ft
1

Varga János (Szerk.): ZOOTAXONÓMIA. Az élővilág és az állatvilág rendszerezése

Szerkesztette: Varga János

INGYENESEN LETÖLTHETŐ PDF!

 

Podani János akadémikus gondolatait felidézve fogaljuk össze azokat a problémákat (illetve ezek egy részét), amelyek a biológiai rendszertan területén jelentkeztek az elmúlt évtizedekben, s amelyek folyamatosan szükségessé tették/teszik a molekuláris vizsgálatok alapján felmerülő változások nyomon követését és a szükséges változtatások végrehajtását az élővilág- és az állatvilág rendszertani felosztásában. (A szerkesztő)

 

„A biológiai rendszertan átalakulóban van, a linnéi alapokon nyugvó, tradicionális felfogás nem húzható rá egy térben és időben egyformán értelmes osztályozásra. Ez semmit sem von le Carl Linné zsenialitásából, hiszen az ő idejében, a 18. században, még szinte mindenki a fajok állandóságáról beszélt." (…) A jövőben lehet, hogy „el kellene hagynunk a „család", „osztály", „rend" és hasonló kategóriákat (a rangokat), és a filogenetikai rendszerezés eredményeit kellene minél szélesebb körben használnunk."
„Mai szemmel nézve a genus (nemzetség) mint faj feletti kategória is elavult fogalom, csak az a fő gond, hogy a genusnév benne van a szervezetek kettős nevében, a fajt jelölő részt megelőzve. Szinte lehetetlen vállalkozás lenne ezeket is mind lecserélni." (…) „A taxonómia berkeiben (…) nehezen megy a változtatás." A szükséges változtatásokhoz (…) „elővigyázatosan kombinálnunk kell a molekuláris és a morfológiai elemzésen alapuló kladogramokat, ami nagy kihívást jelent a kortárs biológia számára."

 

Kivonatok Podani János „Az élet korallja" [The coral of life. (J. Evol. Biol., 2019, 46: 123)] című cikkéből.

 

 

 

 

NE TEGYE KOSÁRBA! Ide kattintva töltse le ingyen!