Varga János, Horotán Katalin (Szerk.): Zoológiai élőhely- és élőlényismeret gyakorlatok
MUNKAFÜZET (OKTATÁSI SEGÉDANYAG)
A florisztikai és faunisztikai vizsgálatok nem nélkülözhetik a legfontosabb élőhelyek élőlényközösségeinek ismeretét. A munkafüzet célja, hogy az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazhatóságát bemutassa, a terepi feladatokon átvezessen, miközben a kutató- és gyűjtőmunka, a fajismeret, az élőlényismeret bővítése során felvetődő következő kérdésekre keressük a választ:
– A vizsgálat tárgyát képező fajokat hol és mikor figyelhetjük meg?
– Milyen fajok fordulnak elő egy adott élőhelyen, illetve adott élőhely milyen fajok számára tette és teszi lehetővé a megtelepedést és a tartós fennmaradást?
– Milyen környezeti hatások által és milyen mértékben veszélyeztetettek a természetes élőhelyek és az azok élőlényközösségeit alkotó fajok?
– Milyen változásokat okoz a természetes élőhelyek leromlása az ott lévő növény- és állatközösségek összetételében?
– Mely fajok kerültek veszélyeztetett helyzetbe, melyek tűnhetnek el vagy milyen új fajokkal bővül az élőhely életközössége?
– Milyen módokon védekezhetünk a káros ökológiai hatások ellen, hogyan ismerhetjük fel ezeket, és miképpen biztosíthatjuk a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek és az ott előforduló növény- és állatfajok hosszútávú fennmaradását?
A feladatok megoldásához ajánlott, ebben a témakörben íródott jegyzetek az Élőhely- és élőlényismeret (VARGA, 2011), a Terepi gyűjtési technikák. Rovarok gyűjtése és preparálása (VARGA, FÖLDESSY & HOROTÁN 2015.) valamint az Állatismeret (VARGA, CSUZDI & HOROTÁN, 2019.).
Varga János, Horotán Katalin (Szerk.): Zoológiai élőhely- és élőlényismeret gyakorlatok
MUNKAFÜZET (OKTATÁSI SEGÉDANYAG)
A florisztikai és faunisztikai vizsgálatok nem nélkülözhetik a legfontosabb élőhelyek élőlényközösségeinek ismeretét. A munkafüzet célja, hogy az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazhatóságát bemutassa, a terepi feladatokon átvezessen, miközben a kutató- és gyűjtőmunka, a fajismeret, az élőlényismeret bővítése során felvetődő következő kérdésekre keressük a választ:
– A vizsgálat tárgyát képező fajokat hol és mikor figyelhetjük meg?
– Milyen fajok fordulnak elő egy adott élőhelyen, illetve adott élőhely milyen fajok számára tette és teszi lehetővé a megtelepedést és a tartós fennmaradást?
– Milyen környezeti hatások által és milyen mértékben veszélyeztetettek a természetes élőhelyek és az azok élőlényközösségeit alkotó fajok?
– Milyen változásokat okoz a természetes élőhelyek leromlása az ott lévő növény- és állatközösségek összetételében?
– Mely fajok kerültek veszélyeztetett helyzetbe, melyek tűnhetnek el vagy milyen új fajokkal bővül az élőhely életközössége?
– Milyen módokon védekezhetünk a káros ökológiai hatások ellen, hogyan ismerhetjük fel ezeket, és miképpen biztosíthatjuk a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek és az ott előforduló növény- és állatfajok hosszútávú fennmaradását?
A feladatok megoldásához ajánlott, ebben a témakörben íródott jegyzetek az Élőhely- és élőlényismeret (VARGA, 2011), a Terepi gyűjtési technikák. Rovarok gyűjtése és preparálása (VARGA, FÖLDESSY & HOROTÁN 2015.) valamint az Állatismeret (VARGA, CSUZDI & HOROTÁN, 2019.).
