A magyar arisztokrácia neveltetése (1790-1848)
Virág Irén: A magyar arisztokrácia neveltetése (1790-1848). Eger. Líceum Kiadó. 2013.
Klasszikus forrásfeldolgozó munkát készített a szerző – a szó nemes értelmében. A 19. század első felében az arisztokrácia magyarországi neveltetésének nyomon követéséhez beazonosította, feltárta és a forráskritika eszközeivel feldolgozta a hozzáférhető levéltári és könyvészeti forrásokat, eredményeit több esetben összevetette a már meglévő történeti feldolgozások adataival. Impozáns méretű, adatgazdag, nagy szakmai hozzáértéssel, precizitással megírt munka született Virág Irén tollából. A korszak társadalomtörténetéhez kapcsolva az arisztokrácia mint társadalmi osztály neveltetésének korabeli kérdéseit, problémáit neveléstörténeti szempontok alapján rendszerezte, összefoglalta. Munkája
időbeli kereteinek meghatározásakor mind a köztörténeti mind a neveléstörténeti korszakolásokra irányuló törekvéseket elemezte a szerző, és igen meggyőzően érvelve döntött az 1790–1848 közötti időszak elemzése, forrásainak számbavétele mellett.
A magyar arisztokrácia neveltetése (1790-1848)
Virág Irén: A magyar arisztokrácia neveltetése (1790-1848). Eger. Líceum Kiadó. 2013.
Klasszikus forrásfeldolgozó munkát készített a szerző – a szó nemes értelmében. A 19. század első felében az arisztokrácia magyarországi neveltetésének nyomon követéséhez beazonosította, feltárta és a forráskritika eszközeivel feldolgozta a hozzáférhető levéltári és könyvészeti forrásokat, eredményeit több esetben összevetette a már meglévő történeti feldolgozások adataival. Impozáns méretű, adatgazdag, nagy szakmai hozzáértéssel, precizitással megírt munka született Virág Irén tollából. A korszak társadalomtörténetéhez kapcsolva az arisztokrácia mint társadalmi osztály neveltetésének korabeli kérdéseit, problémáit neveléstörténeti szempontok alapján rendszerezte, összefoglalta. Munkája
időbeli kereteinek meghatározásakor mind a köztörténeti mind a neveléstörténeti korszakolásokra irányuló törekvéseket elemezte a szerző, és igen meggyőzően érvelve döntött az 1790–1848 közötti időszak elemzése, forrásainak számbavétele mellett.